Ez egyben azt is jelenti, hogy ha a forrásországban adót vontak le a kamatból, a levont adót ott vissza lehet igényelni. Az adólevonást meg is előzhetjük azzal, ha a külföldi bankhoz benyújtunk egy illetőségigazolás t, amellyel igazolni tudjuk magyar illetőségünket. Speciális előírások vonatkoznak az osztalékjövedelmekre. Az osztalékból származó jövedelem ugyan szintén az illetőség országában adózik, azonban a forrásországnak is joga van bizonyos mértékig megadóztatni a jövedelmet. Ez a mérték az egyezményeknek megfelelően általában 10 vagy 15%. A külföldön megfizetett adót Magyarországon be kell számítani. Ez lényegében azt jelenti, hogy ha például Németországból teszünk szert osztalékjövedelemre, akkor Németországnak a német-magyar kettős adóegyezmény alapján joga van 15% adót levonni. Amennyiben él is ezzel a jogával, és osztalékunkból levontak 15% adót, ezt a magyar bevallásunkban a fizetendő adóból levonhatjuk. Tekintettel arra, hogy a magyar személyi jövedelemadó mértéke 15%, a német osztalék után nem kell további adót fizetnünk.
Ingatlanok hasznosításából eredő jövedelem Az egyezmények az ingatlanból származó jövedelem adóztatásának jogát annak az országnak rendelik, ahol az ingatlan fekszik. Ez azt jelenti, hogy ha a külföldi munkavállalónk otthoni ingatlanát magyarországi munkavégzése alatt kiadja, a bérleti díjat az ingatlan fekvése szerinti államban kell leadóznia, függetlenül attól, hogy az itt tartózkodása alatt esetleg magyar illetőségűnek minősül. Ugyanez igaz az ingatlan értékesítéséből származó jövedelemre is. A jövedelemtípusok harmadik nagy csoportjával, a munkaviszonyból származó jövedelmekkel ez a cikkünk foglalkozik.