Általában a lázas betegség elején, a láz ún. felszálló szakaszán jelentkezik, leggyakrabban 3 hónapostól 5 éves korig, fiúknál gyakoribb. Az esetek kisebb részében ismétlődhet, inkább egy éves kor alatt. Akármennyire is ijesztő, nem rosszindulatú állapot, nem okoz agykárosodást és nem jelenti azt, hogy a gyermek epilepsziás lesz. Ma már tudjuk, hogy nem maga a láz a kiváltó oka a lázgörcsnek, hanem kísérője, kialakulásában maga a fertőzés illetve az idegrendszer egyéni érzékenysége/fogékonysága és bizonyos biokémiai folyamatok játszanak szerepet, és minden valószínűség szerint az öröklődésnek is szerepe lehet benne. Ha mégis kialakul, a gyermeket biztonságos helyre kell fektetni a sérülések elkerülése végett, és ügyelni arra, hogy a légutak szabadok legyenek. A görcs-bár borzasztóan ijesztő-általában másodperceken-perceken belül spontán megszűnik. Fontos tudni azt, hogy a lázgörcs lezajlása után minden esetben orvosi vizsgálat szükséges, mert ilyenkor ki kell zárni a hasonló tünetekkel járó, súlyos megbetegedések lehetőségét!
Az ún. fizikális módszerként ismert hűtőfürdő, vagy a teljes testborogatás is más színben tűnik fel a fentiek ismeretében. A hideg víz és a felhevült bőr találkozása bizony nem kellemes érzés. Érdemes inkább a fent említett, kevésbé drasztikus, langyos vizes tusolást választani, és azt is inkább a közérzet javítása érdekében. Különösen nem indokolt lázas betegségek kapcsán a folyamatos, napokon keresztül alkalmazott gyógyszeres lázcsillapítás! Még mire figyeljünk? Fontos viszont kiemelni, hogy a krónikus betegségben szenvedők (pl. szív, tüdő) esetében, valamint ha hasmenés, hányás, fokozott folyadékvesztés is fennáll, szükséges a korábban elkezdett lázcsillapítás. Valamint azt is, hogy nem létezik olyan "csoda"lázcsillapító, amely megelőzi a láz kialakulását, sem pedig olyan, amelyik kivédené, megakadályozná a lázgörcsöt. Lázgörcs És itt a következő kérdés: a lázgörcs. A lázgörcs a gyermekkori idegrendszeri görcsállapotok leggyakrabban észlelt formája, eszméletvesztés mellett változó jellegű tünetekkel járhat: végtagok görcsös rángása, szemek fennakadása, elszürkülés-ellilulás, széklet-vizelet elengedése stb.
Nem maga a láz -még a 40 Celsius-fok körüli sem- lehet a veszélyes, hanem az annak hátterében álló betegség. A normál testhőmérséklet a körülményektől függ, de viszonylag állandó, 37 Celsius-fokig terjed. Jellegzetes napszaki ritmus t mutat, akár fél foknyi különbség is lehet a reggeli és az esti értékek között-az esti javára. Befolyásolja a mért értékeket a mérés helye: a végbélben, szájban, fülben mért érték közelít az ún. maghőmérséklet hez, 0. 5 fokkal magasabb a hónaljban mért ún. köpenyhőmérsékletnél. Fontos tudni, hogy a láz mértéke mit sem mond a betegség jellegéről-súlyosságáról. Sokszor tapasztaljuk, hogy pl. a banálisnak mondható, hétköznapi vírusos fertőzések 2-3 napig ijesztően magas, akár 40 Celsius-fok feletti lázzal is járhatnak, míg a sokkal súlyosabb megbetegedések (tüdőgyulladás, agyhártyagyulladás) nem feltétlenül járnak ilyen magas testhőmérséklettel. Mindig fontos figyelembe venni a láz értékelésénél a beteg életkorát. Általában igaz, hogy minél fiatalabb egy kisgyermek/csecsemő, a láz annál inkább figyelemfelhívó jel, és mielőbbi orvosi vizsgálat szükséges.
Nekünk is van egy hiper-szuper ultrahangos lázmérőnk, csak épp most kimerült benne az elem. 10/13 A kérdező kommentje: Holnap veszek egy homlokhőmérőt, nekünk is volt gyerekkoromban, nagyon praktikus, legalább nem kell maceráznom szegényt a popsiban méréssel. Ja, meg elemet is veszek. Kapcsolódó kérdések:
Ezért nem kell azonnal lázcsillapítóhoz nyúlni, amint többet mutat a lázmérő a szokásosnál. 38, 5-39 fok felett viszont a testhőmérséklet további emelése már kifejezetten káros lehet. A bőr hőmérsékletét számítva kiindulási pontnak (például hónaljban mérve) hőemelkedésnek tekintjük a 37, 0 és 38, 0 fok közötti értékeket. Ha ugyanekkor popsiban is megmérnénk a lázat, akkor 0, 4-0, 5 Celsius-fokkal magasabb értéket kapnánk. Mivel manapság már fülben, homlokon, hónaljban, popsiban és szájban is lehet lázat mérni, mindig áruljuk el a gyerekorvosnak, hol mértük az adott értéket. Nem kell azonnal lázcsillapítóhoz nyúlni, amint többet mutat a lázmérő a szokásosnál Mitől lázas? A lázas betegségek leggyakoribb oka a felső légúti hurut, fülgyulladás. Ezeket általában vírusfertőzés okozza, amely csak tüneti szerrel, vagyis láz- és fájdalomcsillapítóval, C-vitaminnal és bőséges ivással "gyógyítható". Gyógyítás helyett ebben az esetben helyesebb volna, ha azt mondanánk: ezekkel a módszerekkel támogathatjuk a gyógyulást.
Lehet, hogy ókonzervatív vagyok, de tapasztalatom alapján még mindig a hagyományos (ami most már leginkább digitális) hőmérőt tartom a legmegbízhatóbbnak, szemben a cumis, ragtapaszos, homlok vagy akár fülhőmérővel. Alapvető lenne, hogy minden szülő megtanulja, hogyan kell lázat mérni, azt megfelelően értékelni, és ha kell, megfelelően cselekedni. Csecsemőknél, kisdedeknél a végbélben történő mérés a legegyszerűbb és a legmegbízhatóbb. Nem kell attól tartani, hogy sérülést okozunk a lázmérővel, ilyen gyakorlatilag nem fordul elő. Célszerű a lázmérő végét kicsit bekrémezni, és legalább olyan mélyen felvezetni, hogy az elkeskenyedő vége "eltűnjön" a végbélnyílásban. Az itt mért testhőmérsékletből 0. 5 Celsius-fokot levonva kapjuk a hónaljban mért ún. köpenyhőmérsékletet. M ikor kell-e lázat csillapítani? Ha igen, hogyan és mivel? Gondolom, nem árulok el titkot azzal, ha elmondom, a lázcsillapítás "ajánlása" megváltozott: korábban 38 Celsius-fok felett javasolták a lázat csillapítani, majd több helyütt inkább már a 38.
Szerző: 2008. március 29. | Frissítve: 2016. április 24. Forrás: Kismama magazin A kisgyerek első láza nagy riadalmat okoz a családban, pedig az esetek többségében ártalmatlan, maguktól gyógyuló betegségek kísérőjéről van szó. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, hogy már első alkalommal is nyugodtan tudjunk segíteni. Mitől függ, hogy mikor botlunk bele a kicsi első lázas betegségébe? A véletlenen kívül azért van néhány tényező, amely befolyásolhatja ezt. Az elsőszülöttnél rendszerint akkor kezdődik a betegeskedés és ezzel együtt a láz, amikor elkezdi a bölcsődét és az óvodát. A második-harmadik gyereknél általában igaz, hogy a közösségbe járó nagytesó hozza haza az épp aktuális fertőzést. Fertőzés, gyulladás következtében a májban olyan fehérjék termelődnek, amelyek az agyban magasabb hőfokra állítják be a hőszabályozó központot. Ennek a következménye a láz. A lázcsillapítók éppen ezt a folyamatot állítják meg, "visszakapcsoltatnak", így csökkentik a testhőmérsékletet. Nem kell azonnal csillapítani A hőemelkedés, a nem túlságosan magas láz azért előnyös, mert a betegség elleni védekezőreakciók hatékonyabbá válnak, az immunsejtek működése javul, vagyis a szervezet könnyebben le tudja küzdeni a fertőzést.
Nem ajánlatos a didergés és természetesen ha a gyermeket megviseli a folyamat, akkor ne alkalmazzuk! Csecsemőkorban korábbi ajánlások alapján illetve hagyományosan használták az állott vizes ruhával való törzs- vagy testborogatást. Ma már azonban nem ajánlják, részben a gyerekek negatív élményei, részben a megkérdőjelezhető hatékonysága miatt. Kapcsolódó cikkeink: Láz Mikor kell a láz miatt orvoshoz fordulni? Hogyan csillapítsam a lázát? Kisokos lázcsillapításhoz Lázas állapot, lázcsillapítás Lázcsillapítás újratöltve
Különösen igaz ez a három hónapos vagy annál fiatalabb babák ra, akiknél még a méhen belüli életből, vagy a szülés körüli időszakból "magukkal hozott" súlyos fertőzés is eszünkbe kell jusson. Bár az is igaz, hogy ennél a korosztálynál akár súlyos fertőzés is kezdődhet kisebb lázzal, sőt láztalanul, vagy alacsony testhőmérséklettel, ennek az ő labilis hőháztartásuk a magyarázata. Másrészt náluk egy fertőzés nem lokalizálódik egy szervre (pl. nem beszélhetünk középfül- vagy torokgyulladásról), hanem villámgyorsan kiterjedt, súlyos fertőzés, szepszis képében mutatkozik. Ami közös, hogy mindig keresnünk kell a lázat kiváltó OKOT! Ez gyermekkorban leggyakrabban valamilyen akut fertőző megbetegedés, elsősorban felső- és alsó légúti, ritkábban húgyúti vagy gyomor-bélrendszeri. Tisztában kell lennünk azonban azzal is, hogy a hőtermelés fokozódása (extrém izommunka) és a hőleadás gátolt volta (zárt, meleg helyen történő tartózkodás-hőguta, túlöltöztetés) is emelkedett testhőmérsékletet hozhat létre.
Honnan tudom, hogy lázas? Nem elég, ha csak érzem? Sokszor tapasztalom, hogy a szülő azzal hozza a gyermeket vizsgálatra, hogy lázas. Ebben nincs is semmi különleges. Azon viszont már annál inkább, hogy ez feltűnően sokszor "vélelmezett" láz. Három kérdés után kiderül, hogy a "láz" 37. 3 Celsius-fok volt, vagy a lázat nem mérték, de melegnek tűnt a gyermek, így aztán lázcsillapító(ka)t kapott, és persze a vélelmezett lázat vissza sem mérték ("Én tapintásra nagyon jól meg tudom mondani, ha lázas. " vagy a néhány hónapos csecsemő vagy akár nagyobb kisded "nem hagyta, hogy megmérjem. " És még sorolhatnám…) Az már csak hab a tortán, ha az utolsó kérdés során kiderül, nincs is otthon lázmérő… Ilyenkor mindig akad egy-két keresetlen szavam. Láznak tehát minimum a 38 Celsius-fokos köpenyhőmérsékletet ( hónaljban), 38, 5 Celsius-fokos maghőmérsékletet ( végbélben) nevezzük, minden esetben mérve, nem érezve. Alatta 37 Celsius-foktól csak hőemelkedés ről beszélhetünk. Kinél, hol, mivel mérjük? Tisztában vagyok vele, hogy a "lázmérő-piac" (is) meglehetősen telített.