Isonzói Csata Áldozatai

• Isonzo csata áldozatai
• Index - Tudomány - Magyarok zokogtak a halál hegyén
• Catalaunumi csata
• Isonzói csaták – Wikipédia

Őrület kínja futkároz az idegeken; itt előttünk a falu nem is romok, hanem kőrongy csupán — írta Szabó István magyar katona a Doberdói fennsíkról, ahol főleg magyar ezredek álltak helyt a túlerővel szemben. " Hátulról új hullámok nyomják az előretántorgókat, aki még él az elsők közül, halálra vált arccal, idegsokkos reszketéssel igyekszik vissza, minél hátrább, minél előbb a fedezékbe. " Isonzói csaták 1914-1916 A 11. isonzói csatában Cadorna minden korábbinál nagyobb erővel, 52 hadosztállyal támadott, a nehéztüzérség lövéseitől a San Gabriele hegycsúcs tíz méterrel lett alacsonyabb. Az áttörés ekkor, az olaszok által később csak "a halál hegyeként" (Monte del morte) emlegetett helyszínen is elmaradt, a Triesztet féltő Monarchia segítségére pedig német hegyivadász alakulatok érkeztek. A fiatal Rommel főhadnagyként vitte egységét előre, a demoralizált olaszok eldobták a puskáikat, és "Evviva Germania" kiáltásokkal vették a vállukra a későbbi sivatagi rókát. Ekkor, a hegyvidéki harcok harmadik évében következett be a fordulat: a Caporettói áttörésben az osztrák-magyar csapatok 300 ezer hadifoglyot ejtettek.

Isonzo csata áldozatai

Az áttörés A harcok 1915. májusi kezdetétől számítva összesen tizenegy isonzói csatát tart számon a hadtörténet. Ezeket a csatákat kivétel nélkül az olaszok indították, hiszen az ő stratégiájuk - szemben az osztrák-magyar csapatokéval - a támadásra épült. A háború elején a nyugati fronton használt - és ott sem hatásos - taktikát alkalmazták: hosszú és heves tüzérségi előkészítés után a front jelentős részén a gyalogság megrohamozta a védők állásait. Az osztrák-magyar sereg katonái ivóvizet vételeznek az olaszországi Isonzónál Forrás: AFP/Berliner Verlag 1915-ben négy nagy ütközet zajlott, ezek eredményeként lényegében nem változott a frontvonal. 1916-ban öt nagy ütközetet kezdeményeztek az olaszok, amelyek közül kiemelkedő jelentőségű volt az augusztus 4. és 17. közötti hatodik isonzói csata: az olasz csapatok ekkor elfoglalták Görzöt. Ez azért volt lehetséges, mert ezúttal az olaszok erőiket koncentrálva indították meg a támadást, ráadásul sikerült titokban tartaniuk az előkészületeket, ami korábban nem jött össze, hiszen a jól védhető magaslatokon húzódó állásaikból az osztrák-magyar katonák alaposan megfigyelhették az olaszok mozgását.

Az olasz támadás 1915 közepére kifulladt, és a nyugati fronthoz hasonló állóháború alakult ki. 1915 -ben négy nagyobb támadás történt az Isonzó szakaszán, de egyik támadás sem érte el a célját, Olaszország felkészült egy hosszabb háborúra. Az Isonzó menti harcok 1916-ban [ szerkesztés] 1916. az első világháborúban a felőrlő harcok éve volt. A francia hadvezetésre nagy német nyomás nehezedett Verdunnél, és az antant elemi érdeke volt, hogy a központi hatalmak más frontszakaszain mielőbb támadásokat kezdjenek az antant hatalmak. Így indult meg 1916 márciusában az ötödik isonzói csata, mely során Görzöt elfoglalták az olaszok. A támadás 1916 augusztusában folytatódott, a hatodik isonzói csata során 20 km mélyen benyomultak az isonzói frontvonal mögé, és új védőállásokat építettek ki. Bár a támadás sikeres volt, a döntő győzelemtől nagyon messzire álltak az olaszok, mivel a Monarchia stabilizálta a térségben állomásozó erőit. 1916. augusztus 28-án Németország hadat üzent Olaszországnak, így az olasz csapatoknak már a Monarchia és Németország erőivel szemben is fel kellett venniük a harcot, a korábbi olasz fölény az isonzói frontszakaszon kiegyenlítődött.

Index - Tudomány - Magyarok zokogtak a halál hegyén

Az olasz front ugyan csak mellék-hadszíntér volt az első világháborúban, a magyaroknak, olaszoknak és a többi résztvevőnek 100 év után is ez az egyik legnagyobb jelentőségű. Az átélt szenvedések, a hősies kitartás emléke, a végső soron hiábavaló rengeteg véráldozat, a háború valódi borzalmainak megismerése még ma is különös jelentést ad jó néhány földrajzi névnek, melyet 1915 nyara előtt nálunk kevesen ismertek. A magyar ezredek által védett, katonailag csekély jelentőségű Doberdói-fennsík, Piave pokla, és a 11 egymás utáni csatában az olasz támadásoktól megóvott Isonzó dédapák sorát kísértette a halálig, miközben a háborús emlékek beépültek a magyar folklórba. Vagy 100 ezer magyar halott volt a Monarchia félmillió áldozata között, a másik oldalon még nagyobb veszteségeket könyveltek el, Olaszország 750 ezer embert veszthetett a kegyetlen terepen zajló állóháborúban. Az én dédapám is ott harcolt Isonzónál, unokájának 70 évvel később olasz férje lett, az ő nagyapja is ott volt, csak a másik oldalon — akár lőhettek is egymásra, de túlélték, hogy aztán közös utódaik legyenek.

Forrás: Wikipedia Az osztrákok akkor fogtak újból az Isonzó vidékének megerősítésébe, amikor az 1866-ban az olasz egységért vívott harcok és a porosz-osztrák háború eredményeként Velence és Lombardia az újonnan alakuló Olaszországhoz került, így a folyóvölgy ismét határvidék lett. Az olasz-osztrák határ mintegy 400 kilométer hosszú vonala döntő részben az Alpok természetes védelmet jelentő csúcsai között vezetett, így leginkább az Isonzó folyásának déli, nagyobb katonai hadműveletek indítására alkalmas szakasza igényelt további erődítéseket. A 19. század második felének diplomáciai manőverei között Olaszország először Németország és a Monarchia irányába hajlott, 1882-ben csatlakozott is a két császár szövetségéhez. Olaszországnak azonban a franciákkal és az angolokkal is voltak közös érdekei, így a 20. század elejére - noha a szövetség formálisan érvényben maradt - eltávolodott korábbi szövetségeseitől. 1915 áprilisában pedig az angolok és a franciák jelentős területeket ajánlottak föl Olaszországnak háborús részvétel és győzelem esetén, így Itália végül az antant mellett kötelezte el magát.

Catalaunumi csata

A szlovén Soca folyó neve legfeljebb a raftingolóknak vagy a környéken síelőknek, kirándulóknak mond valamit. Ha azonban olasz nevén, Isonzóként említjük a Szlovénia nyugati határvidékén 138 kilométer hosszan kanyargó, majd Olaszországban az Adriába ömlő folyót, sokaknak az első világháború harcai jutnak eszébe. Ezen a vidéken küzdöttek dédapáink az olaszok ellen az Osztrák-Magyar Monarchia közös hadseregében. Pontos adat nincs, de a hadtörténész százezerre teszi a magyar áldozatok számát. A folyóvölgy már az első világháború előtt is többször volt nagy háborúk színtere: a 15-16. században Velence, a Habsburgok és a török vetélkedése miatt dúltak itt harcok, a 18-19. század fordulóján pedig Napóleon katonái masíroztak végig többször is az Isonzó völgyén. A franciák célja hasonló volt ahhoz, mint amit az olasz hadsereg tűzött ki 1915 májusában: a folyóvölgy és a környező hágók megszerzése volt a kulcsa már akkor is az Ausztria elleni támadó hadműveletek sikerének. Térkép az olasz frontról, jobbra látható az Isonzo völgye (kattintson a képre a nagyobb méretért! )

Hozzátette: nem voltak minden frontszakaszon hasonló arányban jelen a magyar katonák, hiszen Görztől (Goriziától) délre, Doberdo környékén arányaiban több magyar katona szolgált, míg északabbra - például a caporettói áttörésben részt vett csapatoknál - jellemzően kevesebb. A hadtörténész szerint megközelítően pontos adataink akkor lesznek, ha befejeződik az a másfél éve megkezdődött kutatás, amely a bécsi és budapesti levéltári források feldolgozásával a teljes magyar első világháborús emberveszteséget - elesettek, sebesültek, fogságba esettek - föltérképezi.

Isonzói csaták – Wikipédia

A "vértől vöröslő Carso" az emberfeletti áldozatok jelképe lett, miközben az egységes emlékezetet előíró politika nem engedte megjelenni az elvárásokba nem illő részleteket. A lövészárkok idegőrlő várakozása, a mindenféle magasabb eszménytől mentes reménytelenség és éhezés, az üszkös sebek, a halálfélelem és a halál nem jelenhetett meg a nyilvánosságban, de az egykori közkatonákat nem volt könnyű meggyőzni arról, hogy a harcok, amelyekben megnyomorodtak és bajtársaikat veszítették el, egy nagyszerű férfias tettről szólt indulók és katonatréfák közepette. Magyarországon a két világháború közötti hőskultusz után, az ötvenes évektől a háború személyes tapasztalatáról még kevésbé lehetett őszintén beszélni. Ezért is volt megrendítő a nyolcvanas években Gulyás Gyula és Gulyás János dokumentumfilmje, az Én is Jártam Isonzónál, melyben nagyon öreg emberek, a világháború még élő veteránjai látogatnak vissza az egykori harcterekre, és mondják el, hol nosztalgikusan, hol zokogva az emlékeiket. Az addig sokszor nyilván csak megmosolygott, legyintésekkel elintézett régi katonatörténetek ekkor hirtelen egy semmibe vett, saját sorsától megfosztott nemzedék és az elnyomott nemzeti múlt jelei lettek, a felejtés lehetetlenségének szavai.

• Samsung galaxy j3 átlátszó »–› ÁrGép
• „A caporettói csoda” – olasz katonák százezrei álltak hadbíróság elé a Monarchia áttörése után » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek
• Újpest garázs eladó
• 6._isonzói_csata - A Nagy Háború
• Panoráma Tourist Kft. ⏰ nyitvatartás ▷ Jászberény, Szabadság tér 2. | nyitva.hu
• Alexandra Kiadó
• Itt harcoltak dédapáink