Az építési engedélyezési eljárás során ezt a dokumentációt vizsgálja az építésügyi hatóság, az építés megkezdésére feljogosító építési engedélyt – határozat formájában – erre adják ki. Az építési engedélyezési tervdokumentáció jellemzően 1:100-as léptékű építész tervekből (alaprajzok, metszetek, homlokzatok), helyszínrajzból, számításokból és szakági munkarészekből áll, mely utóbbiak jellemzően a műleírás fejezeteiben jelennek meg. a speciális szakágak esetén külön eljárási rend (és jogszabályok) alapján: külön engedélyezési tervek készülnek, pl: közmű bekötések engedélyezése: víz-, csatorna-, gáz-, elektromos; tűzjelző- és oltó rendszerek engedélyezése; egyéb engedélyezéshez kötött tevékenységek (berendezések telepítése pl. : röntgen; bizonyos üzemeléstechnológiák alkalmazása); Ajánlati (más néven: Tender) dokumentáció [ szerkesztés] Az engedélyezési dokumentációnál részletesebb, de a kivitelezéshez szükséges összes szükséges részletet még nem tartalmazó tervfajta. Alapvető ismérve: olyan részletezettségűnek és tartalmúnak kell lennie, hogy abból pontos, minden részletre kiterjedő kivitelezési ajánlatot lehessen készíteni.
Az engedélyezési terv alapján költségbecslést készítünk. A kiviteli tervdokumentáció alkalmas arra, hogy munkanemenként történő bontásban tételes költségvetést készítsünk. Alapesetben egy családi ház megépíthető az építész engedélyezési terv alapján – mivel azonban az engedélyezési tervdokumentáció elsősorban a hatóság felé szolgáltat adatokat, a kivitelező részére sokkal kevesebb hasznos információval – javasoljuk a komplett kiviteli tervdokumentáció megrendelését Jogszabály írja elő, mikor kell tartószerkezeti kiviteli tervdokumentációt kell készíteni, többek között " ha az épület tartószerkezete tartalmaz monolit vasbeton szerkezetet, a tetőszerkezetben a talpszelemenek távolsága, vagy bárhol lévő megtámasztás nélküli áthidalás meghaladja a 6, 00 métert. " Egy átlagos családi házban a fent felsorolt szerkezetek többsége előfordul.
szakági munkarészek: itt már külön tervdokumentációban szerepelnek, az építész dokumentációnak megfelelő részletezettséggel; Kiviteli (Kivitelezési) tervdokumentáció [ szerkesztés] Az építési tervdokumentáció egy formája, mely a hatályos építésügyi szabályozásnak megfelelő esetekben és módon kerül(het) elkészítésre az erre jogosult (építész, mérnök) szakember által. Az engedélyezési tervdokumentációnál általában részletesebb. Tartalmazza a kivitelezés, megvalósítás fázisait illetve az építési munkálatok elvégzésére vonatkozó előírásokat. [1] A kivitelezéshez szükséges összes részletet tartalmazó tervfajta. szakági munkarészek: teljes részletezettségű szakági tervek: tartószerkezeti dokumentáció; közmű tervek; épületgépészeti dokumentáció (víz-, csatorna-, fűtés-, hűtés-, szellőzés-, technológiai berendezések- stb. tervei); épületelektromos vagy épületvillamos dokumentáció; kertészeti terv; belsőépítészeti, padló- és egyéb- burkolati terv; útterv (jellemzően közútcsatlakozást érintő esetekben); A tervdokumentáció részei [ szerkesztés] Szöveges munkarészek [ szerkesztés] Nyilatkozatok [ szerkesztés] A tervezők nyilatkozata arról, hogy a terveket a vonatkozó jogszabályoknak, előírásoknak megfelelően, az érintett szakhatóságokkal egyeztetve készítették; és a tervezéshez szükséges jogosultságokkal rendelkeznek.
Ezt nevezhettük egyszerű bejelentési dokumentáció nak. Az egyszerű bejelentési dokumentáció csak 2016. és június 14. napjai között megkezdett beruházásoknál kellett alkalmazni, ezt követően a 155/2016. (VI. rendelet (az Egyszerű bejelentési rendelet) 1. mellékletében, illetve a MÉK és MMK együttes szabályzatában meghatározott tartalmú kivitelezési dokumentációt kell készíteni. Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységhez szükséges kivitelezési tervdokumentáció tartalmi követelményei valamint a tervezői művezetés szabályai (MÉK és MMK együttes szabályzat ide kattintva érhető el) [1] A 336/2013. 20. rendelet 16. § a) pontja pontosította azt, hogy a kivitelezési dokumentációt elektronikusan és magyar nyelven kell előállítani (a korábbi szöveg az összeállítás kifejezést használta az előállítás helyett) [191/2009. ].
13. 3. A kivitelezési dokumentáció tartalma Utolsó frissítés: 2018. 01. 10. 16:05 Közzétéve: 2013. 06. 14:36 A kivitelezési dokumentáció formai és tartalmi követelményeit 2017. január 1. napjától már nem a Kivitelezési kódex (191/2009. (IX. 15. ) Korm. rendelet) határozza meg. A jogszabályban maradtak rendelkezések, azonban a kivitelezés dokumentáció részletes tartalmi és formai követelményeit kamarai szabályzatok rögzítik. A KIVITELEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ FORMAI KÖVETELMÉNYEI A kivitelezési dokumentációt elektronikusan és magyar nyelven kell előállítani [1]. A dokumentációt címlappal, aláírólappal, tartalomjegyzékkel és tervjegyzékkel kell ellátni. A címlap a megvalósítás tárgyát képező építési tevékenység szabatos megnevezésén és az ingatlan azonosító adatain túl tartalmazza az építtető nevét megnevezését, valamint a tervező nevét, megnevezését. Az aláírólap tartalmazza a tervezésben részt vett minden tervező nevét, megnevezését, a szakmagyakorlási jogosultságának igazolásaként a tervezési jogosultság (névjegyzéki bejegyzés) számát és a tervező saját kezű aláírását [191/2009.
egyszerűsített kivitelezési dokumentáció tartalmi követelményeire vonatkozó szabályozás. Azaz a jogszabály csak a keretet határozza meg, a részletes tartalmi követelményeket a kamarák határozzák meg. A Magyar Építész Kamara itt elérhető tájékoztatása szerint a 482/2016. (XII. 28. rendelet tervezetének véleményezése során kérte a jogalkotót, hogy e szabályzatok megalkotására – átmeneti rendelkezések beiktatásával – a kamarák számára megfelelő felkészülési időt biztosítson, e javaslat azonban nem került elfogadásra. A MÉK elnöksége úgy döntött, hogy a vonatkozó szabályzat elkészültéig szakmai állásfoglalásával felhívja tagjainak, a jogalkotóknak és a jogszabályok megtartását ellenőrzőknek a figyelmét, hogy a szabályzat küldöttgyűlés általi jóváhagyásáig – amelyre 2017. májusában került sor – a 191/2009. rendelet 2016. december 31-ig hatályos 1. mellékletében meghatározottak figyelembe vételével készítsék a kiviteli tervek dokumentációját a tartalmi követelményekre vonatkozóan (a Kivitelezési kódex 16.
A kiviteli terv, kiviteli tervdokumentáció –régies nevén pallérterv- tartalmazza a tartószerkezeti munkarészt, azzal összhangban elkészített 1:50 méretarányú építészeti tervlapokat, alaprajzokat, metszeteket, homlokzatokat, lépcső és födémtervet, tetőszerkezeti tervet, pontos konszignációt a beépítendő nyílászárókról, korlátokról, berendezésekről. Az épület szerkezeti csomópontjainak részletes, nagy méretarányú ábrázolása szintén a kiviteli tervdokumentáció része. Az építés alapja: kiviteli terv A kiviteli tervdokumentáció pontosan meghatározza a beépítendő anyagok minőségét, szerkezeti vastagságát, a rögzítés módját, ezzel segítséget nyújtva építés közben mind a mesterembereknek, mind a munkájukat ellenőrző szakembereknek. A tartószerkezeti és az építészeti kiviteli terv jelöli a gépészeti áttörések helyét és méretét, alapot szolgál az épületgépészeti és épületvillamossági kiviteli terv elkészítéséhez. Igény szerint a kivitelezési tervdokumentáció belsőépítészeti részletességig bővíthető: fal- és padlóburkolatok kiosztása, álmennyezet terve, beépített bútorok részletrajza, stb.