Köszörült Felület Érdessége
A forgácsolás során kialakuló felületi érdesség pontosabb jellemzésére tapasztalati összefüggést alakítottak ki kísérleti eredmények adatainak elemzésével. A tapasztalati összefüggésben figyelembe veszik a lényeges technológiai paraméterek (a forgácsoló sebesség, az előtolás és a csúcssugár) hatását: ahol: C R – érdesség állandó A másik, felületi minőséget meghatározó adat, a forgácsolt felület felszini rétegére jellemző fizikai-mechanikai jellemzők erősen befolyásolják az alkatrész azon tulajdonságait, melyek a felhasználó számára érdekesek (élettartamát, kopásállóságát stb. ). A felületi réteg állapotát a maradó feszültségek nagysága és előjele, azok behatolási mélysége, továbbá a felület felkeményedésének mértéke és a felkeményedett réteg vastagsága jellemzik. A maradó feszültséget és a felkeményedést a forgácsoló erő, a forgácsolási hő és a szerkezeti átalakulások okozzák. Rideg anyagok forgácsolása esetén a felülethez közeli rétegben nyomófeszültségek maradnak vissza, képlékeny anyagoknál pedig leggyakrabban húzófeszültségek.
Műszaki alapismeretek | Sulinet Tudásbázis
33 a. ábrán képlékeny anyagok forgácsolásánál a maradó feszültség változása látható a felülettől mért távolság függvényében. Egy igen vékony (0. 002 mm) rétegben nyomófeszültség marad, majd egy jóval vastagabb rétegben húzófeszültségek működnek. Mivel a húzófeszültség zónája nagyságrendekkel nagyobb a nyomófeszültségénél, e réteg alapján jellemzik a felületi réteg feszültségi állapotát. A mélyebb rétegben uralkodó feszültség egyensúlyt tart a felette elhelyezkedő réteg feszültségével, tehát előjelét is az határozza meg. A maradó feszültségek képződésének mechanizmusát - erősen leegyszerűsítve - a következőképpen lehet elképzelni: A szerszám hátfelületén működő súrlódó erő hatására a megmunkált felület vékony rétege képlékeny húzó igénybevételt szenved és az alatta levő rétegben ennek megfelelően rugalmas húzó alakváltozás megy végbe. A szerszám áthaladása után az alsó réteg össze akar húzódni, de ezt gátolja a felső réteg, aminek eredményeképpen az alsó rétegben maradó húzófeszültség lesz.
- Eladó használt mercedes cls
- Gépipari technológiai ismeretek | Digitális Tankönyvtár
- Köszörült felület érdessége remix
- Városligeti programok ma
- Ecu hiba jelei
- Timberland férfi bakancs
- Szegedi Fekete István Általános Iskola
- Noémi | Babaváró konzultáció
- Kiadó albérlet | Budapest VII. kerület Rákóczi út 93 nm
A forgácsolással megmunkált felületek tényleges érdessége azokból az egyenetlenségekből áll, melyek a megmunkált felületen a szerszám csúcsának áthaladása után visszamaradnak. Ezeket az egyenetlenségek analitikus elemzése útján lehet eljutni az un. elméleti profilhoz. Mérések segítségével lehet meghatározni a munakdarab tényleges profilját. Az elméleti és a tényleges profil viszonyait mutatja a 4. 27. ábra. 4. 25. ábra - Az elméleti és a tényleges felületi profil forgácsolásnál (Forrás: [1]) A felületi érdességet vizsgálva meg kell különböztetni a felület különböző irányaiban értelmezhető érdességét. Ezeket az irányokat a jellegzetes mozgásirányokkal célszerű összekapcsolni. A forgácsolóél alakjától és a jellegzetes mozgásoktól függően a következő felülettípusokat lehet megkülönböztetni (4. 28. ábra). barázdálatlan felület; a felületet egy olyan alakú és helyzetű él formálja, mely megegyezik a felület valamely metszetével, miközben az él a felületet folytonosan súrolja, egyszer-barázdált felület (hosszbarázdált); Az ilyen felületet egy görbe alakú él formálja, például az esztergakés csúcsához tartozó élszakasz.
► Ra-Rz felületi érdesség értékek összehasonlítása A felületminőség egy olyan fogalom, amely egy megmunkált felület alakeltéréseivel, érdességével és hullámosságával, valamint a felület alatti réteg különböző tulajdonságaival jellemezhető. Az alkatrész felületének érdességét úgy mérhetjük, hogy a felületérdesség-mérő műszer nagyon kis lekerekítési sugarú (1-2 µm) tapintó érzékelőjét a felületen végigvezetjük. Átlagos érdesség (Ra) Az alkatrész felületének profilján adott hosszon egyenlő közönként mért kiemelkedések és bemélyedések előjeltől független számtani közepe mikrométerben megadva. Egyenetlenség-magasság (Rz) Az alkatrész felületének profilján adott hosszon mért öt legmagasabb kiemelkedés összegének és öt legalacsonyabb bemélyedés összegének különbségének ötöd része mikrométerben megadva. Alakhiba Az alkatrész valóságos felülete és az előírt mértani felület közötti különbség Hullámosság A felület nagyobb távolságán értelmezett ismétlődő felületi egyenetlenség, amelynél a hullám mélysége a hullámhosszhoz viszonyítva kicsi.
A felületi érdesség mérése Az alkatrész felületének érdességét úgy mérhetjük, hogy a felületérdesség-mérő műszer nagyon kis lekerekítési sugarú (1-2 μm) tapintó érzékelőjét a felületen végigvezetjük. A gyakorlatban a felületi érdesség mérőszámaként célszerű olyan jellemzőt választani, amely viszonylag egyszerűen és megbízhatóan mérhető, ugyanakkor a mért, illetve számított jellemzővel különböző felületek érdessége összehasonlítható. A gyakorlatban két mérőszám terjedt el, az egyik az átlagos érdesség, a másik pedig az egyenetlenségmagasság. Az átlagos érdesség (R a) meghatározásánál egy meghatározott alaphosszon egyenlő távolságokban meghatározzák a kiemelkedések és bemélyedések alapvonaltól mért távolságát, majd előjel nélkül a kapott értékeket átlagolják. Az alapvonal az a vonal, amely felett és alatt egyforma területű kiemelkedés és bemélyedés található. Az egyenetlenségmagasság (R z) meghatározásánál az alaphosszon belül egy tetszőleges alapvonaltól megmért öt legmagasabb pont távolságának összegéből ki kell vonni az öt legmélyebb pont távolságának összegét, majd a kapott értéket el kell osztani öttel.
A 4. 32. ábrán látható három eset közül gyakorlati szempontból az a. ) eset (pl. nagyolás) és a c. ) eset (simítás) érdekes. A végső felületminőséget meghatározó c. ) eset különösen érdekes, ekkor csak a csúcssugár formálja a felületi érdességet. Ebben az esetben a gyakorlati alkalmazásokhoz kielégítő pontosságot ad a következő formula: ahol: r ε - csúcssugár f - előtolás R (max) - érdesség maximuma 4. ábra - Az elméleti érdesség meghatározása (Forrás: [1]) A fenti összefüggésből következően az előtolás növekedése növeli a felületi érdességet, míg a szerszám csúcssugarának növelése csökkenti azt.