A betegeket a kardiológus vizsgálja ki. A kivizsgálás során dől el, hogy a baj orvosolható-e gyógyszerrel, vagy műtét szükséges a gyógyításhoz. A kivizsgálás első lépései az úgynevezett nem invazív eljárások, az EKG, a szívultrahang, a terheléses EKG, a 24 órás Holter EKG-monitorozás és egyéb, izotópos eljárások. Ezen vizsgálatok eredménye után már felmerülhet annak a lehetősége, hogy esetleg szívműtétet kell végezni. Ha ez a lehetőség felmerült, akkor szükséges a szívkoszorúér festése, a szívkatéteres vizsgálat. A vizsgálat eredményének ismeretében a kardiológus belgyógyász, a szívkatéterezést végző kardiológus és a szívsebész együttesen megbeszélik a gyógyítás további lehetőségeit, és eldöntik a műtét szükségességét. (A végső döntést azonban a beteg hozza meg. ) A beteget a kardiológus részletesen tájékoztatja a műtét várható eredményéről és kockázatairól ugyanúgy, mint a beavatkozás elmaradásának esetleges következményeiről. Ha a műtét eldöntetett, fontos az időpont megválasztása is.
(Általában a koszorúér bypass műtétek időpontja választható. ) Így felkészíthetjük a beteget arra, hogy a legjobb általános állapotában történhessen meg a beavatkozás. Fontos, hogy a beteg műtétig megszabaduljon a testsúlyfeleslegtől, mert a túlsúly jelentősen növeli a beavatkozás kockázatát. A dohányzás, a légzőszervek állapotának rongálása révén károsan befolyásolja a műtét kimenetelét, ezért a legjobb, ha a beteg minél hamarabb abbahagyja e káros szenvedélyét. A szívműtét előtt fontos a különböző fertőzések elkerülése, az általános állapot erősítése. Műtéti eljárások A koszorúérműtétek ma már igen gyakori eljárása a koszorúserek ballonos tágítása. Ennek az a lényege, hogy a szívkatéteres vizsgálat, az érfestés alkalmával az orvos - ha olyan eret talál, amely tágításra alkalmas - egy speciálisan kiképzett katéter segítségével, melynek végén felfújható ballon található, elvégzi el a tágítást. A szűkülethez érve a ballont felfújja. Ennek ereje az érfalban levő plakkot, szűkületet úgy roncsolja szét, hogy közben az ér fala kórosan nem sérül meg.
A ballon felfújásának ideje 1-2 perc. Felfújt állapotban a ballon az eret időlegesen elzárja, ez átmenetileg mellkasi fájdalommal járhat. Ez teljesen normális jelenség, de nem árt, ha a páciens beszámol panaszáról a beavatkozást végző orvosnak. A ballon leengedése után a keringés a koszorúsérben rendeződik, így a panaszok is megszűnnek. A tágítás eredményeképpen megszűnik a vérkeringés akadálya, s az eddig elzárt szövetek is megfelelő tápanyaghoz juthatnak. Ez az eljárás azért zseniális, mert a korábbiakkal ellentétben nem kell a beteg mellkasát megnyitni, hanem a katéteren keresztül, egy kis ágyéki szúrással megoldható a vérkeringési zavar, s néhány nap múlva a páciens már munkaképes is lehet. Ezt az eljárást azonban nem lehet mindenkinél elvégezni és körülbelül az esetek 5 százalékánál a beavatkozást sürgős szívműtét követi a szövődményként kialakuló érfalsérülés miatt. A szívkatéteres ballontágítás során az esetek közel felénél a tágítás mellett a szűkület helyére, úgynevezett stent beültetésére is sor kerülhet.
Ha legalább három kockázati tényezőt sikerül életvitelünkben jó irányba mozdítani az infarktust követő hat hónapban, életesélyeink jelentősen javulnak. A szívrohamot követő időszak gondjairól írt cikket a kardiológia egyik vezető folyóirata, a Circulation közölte. Az európai statisztikák tanúsága szerint földrészünkön minden második ember valamilyen szív- vagy érrendszeri betegség következtében fejezi be az életét. A végzetes esemény leggyakrabban szívinfarktus, és a túlélés esélye először attól függ, hogy a páciens a rosszullét kezdetétől számított első órákon belül olyan szakintézetbe kerül-e, ahol minden korszerű beavatkozást képesek elvégezni, amelyre ilyenkor szükség lehet. Ha gyorsan és megfelelő kórházba viszik és ott, szükség esetén azonnal szívkatéterezés, koszorúér-tágítás történik és elindítják a jelenleg legjobbnak tartott gyógyszeres kezelést, az infarktus túlélésének valószínűsége igen jó. Clara Cohn és munkatársai az ezután következő hat hónap eseményeit vizsgálták. A tanulmány 41 ország 18 809 betege adatainak elemzése alapján készült.
A szívinfarktuson átesni félelmetes élmény. Még akkor is, ha az orvosa azt mondja, minden rendben van, nem csoda, ha fél. A félelem azonban csak az egyike azoknak az érzelmeknek, amiket Ön és családja megtapasztalhat. Gyakran a szívinfarktus után azon aggódnak a beteget, hogy a szexuális tevékenység túl megterhelő lesz a szívüknek. A legtöbb ember azonban biztonsággal visszatérhet a szexhez a szívinfarktus ból való felépülés után. A közösülés során a szívre kb. akkora munka vár, mint amikor gyorsan sétál, felmossa a padlót, illetve egy vagy két emeletnyi lépcsőt megmászik. Teljes életet élhet A szívinfarktus túlélése nem azt jelenti, hogy az életnek abban a formában, amit ismert, vége. Sőt, ezzel ellentétben a legtöbb ember aktív, teljes életet tud élni a szívinfarktus után. De ez azzal jár, hogy bizonyos változásokat kell véghezvinni mindennapi szokásaiban. A szexuális tevékenység hasonlóan hat, mint bármely más mozgásforma, mivel a pulzusszám, a légzésszám és a vérnyomás is emelkedik.